A laboda levelek sok magnéziumot, A-vitamint tartalmaznak és antioxidáns hatású festékanyagokban is gazdagok. A spenóthoz hasonlóan azonban az oxálsavtartamuk is magas.
"A Magyarországon őshonos borostyán (Hedera helix) nyár végétől késő őszig virágzik, táplálkozóhelyet nyújtva méhek, lepkék és rengeteg más ízeltlábú számára.
Örökzöld kúszónövényként egész évben búvóhelyül is szolgál a madaraknak, télen pedig előszeretettel csipegetik termését.
Ha tartunk tőle, hogy a vakolatot vagy a fát megterheli, futtathatjuk rácsra, kialakíthatunk akár borostyánlugast is a kertben.
Virágos hajtásai felállók, ezeken - a csak leveleket viselő kúszó hajtáson megszokott "borostyánlevéltől" eltérően - tagolatlan, rombuszalakú levelek fejlődnek.
Érdekesség, hogy amennyiben egy virágos hajtást levágunk és meggyökereztetünk, abból bokor nevelhető, amelyen sosem képződnek kúszó hajtások."
Idézve innen:https://mme.hu/borostyan)
"Babonák a borostyánok körül
A babona szerint abban a házban, ahol borostyán fut a falakon, a lakóknak nem kell tartaniuk a boszorkányoktól a gonosszal szemben nyújtó védelme miatt.
Egy másik babona szerint azonban a házba bevinni nem tanácsos, mert ott bánatot okoz, sőt, egyes verziók szerint a hajadon lányok férjhez menési esélyeit is rontja."
Mosószer is készíthető belőle, a levele szaponint tartalmaz.
Ha össze dörzsölöd vizes kézzel a borostyán levelét, habzik, kezet moshatsz vele !
A mosószer elkészítéséről a lenti linken olvashatsz!
A mi éghajlatunkon is megterem, ha a palántát márciusi vetéssel, cserépben elő neveljük!
Az én kertemben is nőtt már, bár termést nem nevelt, levelét teának használom.
Virága!
Termése.
Kutatások igazolják, hogy az articsókalevél-kivonat emésztési zavarok kezelésére is alkalmazható, illetve nagyon hatékony lehet a koleszterinszint csökkentésére is.
Az articsóka olyan antioxidánsokat, például flavonoidokat tartalmaz, amelyek sok más zöldségben és gyümölcsben megtalálhatók, és amelyek szerepet játszanak az LDL-koleszterin oxidációjának csökkentésében, ami egyébként érelmeszesedéshez vezet.
"A zsálya (Salvia officinalis L.) az ajakos virágúak (Labiatae) családjába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve.
Bokros, illatos félcserje,évelő fűszernövény.
Orvosi aszpirinként is emlegetik.
A zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak - a rozmaringhoz hasonlóan - tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta.
A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló hatásúak."
"A zsályát ültethetjük palántáról kertünkbe, de ha több tőre lesz szükségünk a legjobb, ha magról vetjük el a növényt. A magokat márciusban védett helyen először cserépbe vagy ládádba szórjuk el, majd május közepén már kiültethetjük a palántákat a szabadba. Kedveli a napos meleg kertrészeket, és a jó vízáteresztő képességű talajt. A töveket 40-60 cm sor és tőtávra ültessük egymástól. Nyáron bőséges öntözést kíván.
Fűszerezéshez mindig a friss leveleket szedjük le még virágzás előtt, majd nyár végén a virágokat vágjuk el és vigyük be a vázába vagy szárítva is tartósíthatjuk. A nyár elején levágott virágok még több virágzásra serkentik a növényt, így ne sajnáljuk a metszést."
Muskotály zsálya
"A többi zsályához viszonyítva a levelében nagy a litium, a magnézium és a molibdén mennyisége, ezért teája jó feszültségoldó. Külföldön nagyon népszerű éppen ez utóbbi tulajdonsága miatt zsírosolajtartalma is, melyet a kerámia- és a porcelángyártásban használnak fel. Kellemes ámbraillatú illóolajáért az 1900-as évek elejétől termesztik."
