Kikerülhetjük a műtrágyákat, a kerti nyesedékekből készített levekkel.
Természetes trágya ,pl marha sertés, baromfi hiányában, jó talaj javítók, és tápanyag utánpótlók.
A csalán és más nem magvas kerti nyesedék, egy kis marha trágyalével erjesztve, csodákat művel.
Egy szövött zsákba rakom, (pl tápos zsák) ,bele lógatom egy hordóba, amit eső vízzel felöntök.
Igy nem kell majd szűrni, a zsákon át kioldódnak a tápanyagok.
Igen bűzös lesz ez a folyadék, de kőport, zeolitot , vagy macska almot adagolva hozzá mérsékelhetjük ezt a kellemetlen szagot, megkötik a gázok egy részét.
"1 kg növényhez 10 liter vizet számítsunk. Az így elkészült levet naponta keverjük át egy hosszú fapálcával, mert így oxigént juttattunk a keverékbe és felgyorsul az erjedési folyamat. Amikor a lé már habzani kezd érdemes belekeverni egy maréknyi kőzetőrleményt, hogy megkössük a kellemetlen szagokat. Végül, amikor a buborékképződés megszűnik elkészült a tápoldat, ekkor szűrjük le az edény tartalmát.
Mivel ekkor ez a tápoldat még nagyon tömény további hígítás szükséges mielőtt felhasználnánk. 1 liter tápoldatot felhasználás előtt 10 liter vízzel kell hígítani, ez nagyon fontos, mert máskülönben kiégeti a növényeket a tápoldat.
Fontos hogy a tápoldatot soha ne a növény leveleire locsoljuk, csak a talajra, valamint az öntözést ne délben, és ne száraz talajra végezzük. Ha a talaj túlszáraz, elsőként reggel locsoljuk be a növények körüli földet vízzel, és csak utána jutassuk ki a tápoldatot.
A csalánlé remek tápanyag forrás lesz a zöldségeknek, gyümölcsfáknak, dísznövényeknek, és a fűszernövényeknek is."
A levet kimerve locsolok vele, újra feltöltöm vízzel.
Csalánlevél és rebarbara levél erjesztett levével, levél tetvek ellen lehet permetezni, jól felhígítva a levet.
Sűrű szövésű anyagon.pl nylon harisnya át szűröm.
A rebarbara és a fekete nadálytő leveléből is remek trágyalé készül.
Természetes trágya ,pl marha sertés, baromfi hiányában, jó talaj javítók, és tápanyag utánpótlók.
Egy szövött zsákba rakom, (pl tápos zsák) ,bele lógatom egy hordóba, amit eső vízzel felöntök.
Igy nem kell majd szűrni, a zsákon át kioldódnak a tápanyagok.
Igen bűzös lesz ez a folyadék, de kőport, zeolitot , vagy macska almot adagolva hozzá mérsékelhetjük ezt a kellemetlen szagot, megkötik a gázok egy részét.
"1 kg növényhez 10 liter vizet számítsunk. Az így elkészült levet naponta keverjük át egy hosszú fapálcával, mert így oxigént juttattunk a keverékbe és felgyorsul az erjedési folyamat. Amikor a lé már habzani kezd érdemes belekeverni egy maréknyi kőzetőrleményt, hogy megkössük a kellemetlen szagokat. Végül, amikor a buborékképződés megszűnik elkészült a tápoldat, ekkor szűrjük le az edény tartalmát.
Mivel ekkor ez a tápoldat még nagyon tömény további hígítás szükséges mielőtt felhasználnánk. 1 liter tápoldatot felhasználás előtt 10 liter vízzel kell hígítani, ez nagyon fontos, mert máskülönben kiégeti a növényeket a tápoldat.
Fontos hogy a tápoldatot soha ne a növény leveleire locsoljuk, csak a talajra, valamint az öntözést ne délben, és ne száraz talajra végezzük. Ha a talaj túlszáraz, elsőként reggel locsoljuk be a növények körüli földet vízzel, és csak utána jutassuk ki a tápoldatot.
A csalánlé remek tápanyag forrás lesz a zöldségeknek, gyümölcsfáknak, dísznövényeknek, és a fűszernövényeknek is."
A levet kimerve locsolok vele, újra feltöltöm vízzel.
Csalánlevél és rebarbara levél erjesztett levével, levél tetvek ellen lehet permetezni, jól felhígítva a levet.
Sűrű szövésű anyagon.pl nylon harisnya át szűröm.
A rebarbara és a fekete nadálytő leveléből is remek trágyalé készül.
