Az adventi gyertyák jelentése.

Az adventi koszorún lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél.

Advent első vasárnapja

Advent  kezdési időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. A lila szín a várakozást és a bűnbánatot fejezi ki.

Advent minden vasárnapján meggyújtunk egy-egy új gyertyát az adventi koszorún.

Az adventi koszorú összefont fenyőágakból és 4 gyertyából áll: egy rózsaszínből és három lilából. (A mai - hagyományokat nem figyelembe vevő koszorúk már mindenféle színben készülnek). Mivel hetente gyújtunk meg új gyertyát, így a gyertyák lépcsőzetesen égnek le.

Advent második vasárnapja
Színe hasonlóképpen a lila. Az advent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

Advent harmadik vasárnapja   Ezüstvasárnap

Gaudete (örvendjetek!) Vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Advent negyedik vasárnapja   Aranyvasárnap

Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.

Az adventi koszorú hagyománya lelki megtisztulásra és megújulásra is alkalmat ad, hogy az ünnep, csakugyan ünnep legyen, és akkora figyelemmel fordulhassunk egymáshoz, amelyet mindannyiunk megérdemel.

Szokás még házunk ajtaját is miniatűr koszorúval díszíteni.

Ez szép jelzése lehet annak, hogy ebben a házban örömmel várják a Karácsonyt, Isten megtestesülésének ünnepét.