Gyerekkorom
szép emléke ez a rózsa!
Hatalmas bokor volt a szülői háznál!
A nevét nem is tudtuk!
Mi
"család rózsának " hívtuk

Sok kis apró rózsafej egy
csokorban, egymás mellett sűrűn, mint egy összetartó család, talán ezért is
neveztük így!
Egyszerű
tornácos falusi házunk volt.
A
tornác tartó oszlopait befuttatta Édesanyám borostyánnal.
Mohával
kibélelt léces virágtartók lógtak az oszlopok között.
Bazsalikom, muskátli
illatozott bennük.
Édesanyám
nagyon szerette a virágokat! Gyönyörű virágos kertünk volt.
Szarkalábbal,
szegély növényekkel ,krizantémokkal, tavasszal rengeteg tulipánnal.
Mindenből
egy hosszú sor volt.

Háttérben a nyári orgona!
Elől a kardvirágok.
És az én drága Édesanyám, a virágok közt!
Viola, kardvirág, nyári orgona. minden évben volt a kertben.
Édesapám azt mondta, más
egy fél hold földet megkapál, amennyi munkát fektet Anyukám a virágok
gondozásába!
De ez a rózsa volt a kert dísze!
Nem is volt más fajta rózsánk.
Mikor
saját kertem lett, sikerült egy tövet elhoznom.
Ez bizony már több, mint
40 éves bokor.
Futós fajta lenne, de általában vissza metszem ,ősszel, és
tavasszal is utána igazítom.

Nem sikerül róla szaporítanom ,
már többször
próbálkoztam , ág lehúzással, gyökereztető
golyóval a szárakon, és
nem ered meg..
Még mindig próbálkozom, nem adom
fel!
Ez a sárga, barnás irisz is még az Édesanyám öröksége.
A szülő falumból , az ősi portáról mentettem,el a kertembe!
Van már 100 éves is ez a rizóma!