Loncaim.

Számomra sokáig ismeretlen volt ez a bokor.

Talán 20 éve, hogy rendeltem egy pici hajtást egy virág küldőtől.

Ezt a pirosat.

Ebből aztán, már sokat tudtam gyökereztetni, hormonnal.

Családnak, ismerősöknek, számát sem tudom mennyit ajándékoztam már el.

Az anyatő a télen kifagyott, de van utánpótlás.

Aztán találtam több fajtát is.

Ez a tarka levelű is egy pici ágról  nőtt.

Egy debreceni áruház parkolójából hoztam, két kis ágat.

A párja a sógornőmnél díszeleg.

Volt piros levelűben is, de elpusztult.

 Egy rózsaszínűt a patikus barátnőm kertjében találtam.

Természetesen ez is hormonnal, palack alatt kigyökeresedett.

Van még egy fajtám, ami a tavaszi kert rendezés, kerítés csere kapcsán új helyre került és az idén nem hozott virágot.

Ő nem rózsalonc, egy másfajta.

Búbos lonc!

Még  van egy a jerikói lonc , ami nagyon illatos.

Ő is áldozatul esett a kerítés készítés kapcsán, de hajt tőről.

 Nyári esténként bódító az illata.

Különös virágszál!

Ez a kis virágszál ugyan nem a kertemben nőtt, de a gyökerei ide vezethetők vissza.

A kisebbik unokám Roli.

Most hétvégén nálam voltak,együtt töltöttük a Pünkösdi ünnepet.

Ritkán látom, 350 km választ el egymástól bennünket.

Igyekszünk ilyenkor egymás kedvébe járni.

A futár hozza a meglepi Hero Factory legó játékot.

Természetesen kapom a kódot a menyemtől, hogy ne vegyek már meglévőt. 

Nagy az izgalom, hogy mi van a dobozban. 

Most egy szép ív legó matricára is rátaláltam, nagy volt az öröm.

Természetesen ő is készül nekem "érkezési ajándékkal".

Anyák napjára készült, nekem.

 Keze , lába lenyomata, egy szál virágként.

Ujjain az évszám

Bon-bont is kaptam, sajnos az már elfogyott.

 Ezeket a képeket 4.5 évesen rajzolta.

Nagy Star Wars rajongó.

 Obi Van Kenobi  fénykarddal.

Farsangkor is Kenobi  jelmeze volt.

Saját  kezű színezés, kivágás.

 Helloween-re ezt kaptam tőle. 

Mindent megőrzök, szem előtt vannak, kedves emlékek.

 Az együtt töltött percekből, órákból élem a napjaimat.

Sok szeretetet kapok az unokáimtól.

Ők az életem értelme.

Klemátiszaim.

A Montana virágzott először.

Számomra ő a tavasz csodája.

Aztán a rózsaszínek virágoznak.

Majd őket fogja követni a fehér, lila és a bordó.

Íriszeim.

A kíméletlen tél, a szélsőséges időjárás minden virágon nyomot hagyott.

Az íriszek fele nem virágzik. 

Most csak ők mutogatják magukat.

Illatuk,szépségük.,mindenért kárpótol.

Ennek a szépségnek  a rizómája már talán 40 éves is lehet. Még az Édesanyámé volt.

Montana klemátiszom.

Ha meglátok egy szép virágot, még idegen helyre is bemegyek és megnézem.

Így voltam ezzel a Montana klemátisszal is.

Többször elmentem már kocsival a ház előtt, ahol virágzott. Megcsodáltam éveken keresztül.

Míg egyszer csak megálltam és közelebbről is megnéztem. 

A háziasszony észrevett, behívott, nézzem csak közelebbről. Nevét nem tudja, valahonnan ide került.

Ők kúszó loncnak nevezték el.

 Szaporítani nem tudják. 

Én megpróbálnám, mondtam ha kapnék egy kis ágat. 

Éppen virágjában volt, de kaptam belőle.

Ezt az ágat.

Milyen jó, hogy akkor lefotóztam.

Ez 2008-ban volt, tehát ,most 2017-ben 9 éve.

Hormonnal, üveg alá tettem cserépbe, és nagyon vigyáztam rá. 

Több ágat is leraktam, és egy sikerült. 

Első évben a kutyám letörte, de kihajtott.

Védettebb helyre ültettem. Csibe  drót hálót tekertem köré, falevéllel bélelve telelt. 

A háló mai napig ott van a törzs körül, védi, nehogy letörjön.

Megérte a gondoskodást. 

Minden tavasszal megörvendeztet a sok virággal.

A hálószobám ablakából reggel rálátok. 

Naponta többször is gyönyörködöm benne. 

Rengeteg fotót készítek róla.

2011-ben ilyen volt.

Aztán el kezdet terebélyesedni, átfutott a terasz válaszfal alá. 

Már kelt ki magától magról, gyökereztettem is ágról.

Nem igen érezte ott jól magát,  mert kibujt a tető alól, a másik oldalra, és mint egy virág zuhatag díszeleg most.

Megtalálta magának a megfelelő helyet.

Most benne gyönyörködöm.

Húsvéti kaktuszaim.

Már rég elmúlt húsvét.

Ők, most virágzanak, pedig húsvéti kaktuszok. 

Természetesen, most is gyönyörködöm bennük.

Kertem szépségei.

Minden nap találok, valami szépet, ami virágzik.

Egyszer már össze számolom, hány fajta virágom, növényem van.

23 év alatt sokat összegyűjtögettem. 

De még kerül mindig újdonság, amiről nem tudok lemondani. 

Bár kevés már a hely,  nem marad ki semmi, ami hozzám kerül.

Bár volt már olyan döntésem, amikor lemondtam egy szépségről. 

Utólag bántam.

Most ők bennük gyönyörködöm.

A kacsa védő szárnyai alatt a sziklai ternye.

 Egy kis stonehenge stílusban a köveim, csak éppen nem körkörösen, mint az eredeti.

 Mini sziklakertem.

 Díszhagyma egy kedves sógornőmtől.

 Szeretem a tarka levelű virágokat.

Ezt a labdarózsát egy arasznyi ágacskáról gyökereztettem pár éve.

Tavasz 2013. II. rész

A gyors tavasz után, már nyári meleg van. 

Közel a 30 C°-hoz a napi hőmérséklet.

 Mintha önmagát szeretné utol érni a természet.

Kárpótlásként a tavaszi zord télért.

Rengeteg a szúnyog, nagyon nehéz így végezni a kerti munkát.

Május 7.-e van és már kétszer nyírtam a füvet.

Minden nap locsolok.

Képek  egy albumban a kertemről, a virágokról.

ITT